Hétfőn háromkor indult a buszunk a Népligetből. Kaptunk kávét és fülhallgatót. Apa filmet (Paul Blart: Mall Cop) nézett a kis tv-n,anyáék és én a rádiót hallgattuk. Nagyon kényelmesek voltak az ülések,hátra is döntöttük mögöttünk nem ült senki. Lilla látott három őzet,mi meg sok szélmalmot miközben felhőket fotóztam. A határ előtt egy rendőr megállította a buszt. Mindenkinek elkérte a a személyijét,persze minden rendben volt,így átgurulhattunk Ausztriába. A reptéren egyből a self chek in automatákhoz mentünk,ahol a 'segíthetek hölgy' segítségét kellett kérjük. Anya beszállókártyáját csak a csomag leadásnál kaptuk meg mert az automata szerencsétlenkedett. Még várni kellett egy órát a reptéren,úgy hogy mentünk a Starbucksba. (végree) Nagyon finomat ittunk jó nagy bögréből,és fánkot ettünk. Hamar eltelt az idő ezért már is át kellett menjünk az átvizsgáló kapunk ami előtt mellesleg apa egy perccel előbb vette észre hogy nála maradt a körömkészlet,és a svájci bicska. Na gondolkodtunk csomót hogy hova tegyük elrejtsük-e és majd visszafele elhozzuk,vagy kidobjuk. Kidobni nem akartuk mert egy viszonylag drága dolog,így apa simán átment vele a kapunk (ami ugyebár a fémeket érzékeli és azokat kidobják ha találnak valakinél). Apánál nem találták meg.:) Beszálltunk a repülőbe a stewardesek mosolyogtak és köszöntek,én persze magyarul köszöntem ügyesen. Jóó,hát nem vagyok hozzá szokva a repüléshez. Felszálltunk,és 1 óra múlva már Nizza fölött voltunk. A kivilágítás gyönyörű volt,láttuk a tengerparti vidámparkot,és az egész várost. A reptéren Imiék már vártak minket,és megmutatták az utat a vonat állomásig hogy majd visszafele ne tévedjünk el. A házhoz,ide Franciaországba (ugyan is mi már pont nem Monacoban vagyunk) kb. éjfélre értünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése